Milyenek voltak a 2005 évi hozamok?

Több mint 65 százalékos hozamban is részesedhettek a unit-linked biztosítások ügyfelei tavaly, amennyiben a biztosítók részvénybe fektették megtakarításuk döntő részét.

Bizonyos alapoknál kiugróan, de összességében is jól alakultak a unit linked eszközalapokon kimutatott hozamok. A unit linked-üzletben érdekelt 13 magyarországi biztosítóintézet által 2005-ben kezelt több mint 130 unit linked-eszközalap egyikének sem kellett beszámolnia negatív befektetési hozamról.

Élen a részvényalapok

A tavalyi évben ismét azok az ügyfelek hoztak jó döntést, akik úgy rendelkeztek, hogy pénzüket részvénybe fektető eszközalapban fialtassák a biztosítók. A részvényekbe fektető eszközalapok ugyanis 2004-hez hasonlóan tavaly is kiemelkedően teljesítettek. Ez az egész évben kiváló részvénypiaci klímának volt köszönhető, miáltal a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX is 41 százalékkal gyarapodott - még ha ez valamelyest el is maradt a 2004-es 57 százalékos emelkedéstől. A BUX által megtestesített piaci átlagot ugyan a kifejezetten belföldi részvényekre fókuszáló eszközalapok közül nem mindnek sikerült elérnie, ám jellemzően még a gyengébbek is 30 százalék fölötti hozamot teljesítettek.
A jobbak - OTP Garancia VIP-részvény és részvény, Aegon Magyar Részvény, Allianz "Profit", illetve a Generali részvényalapja - ennél is magasabb, 41-45 százalék közötti hozamszinteket teljesítettek. Mégsem ezek, hanem egy nemzetközi részvényalap nyújtotta 2005-ben a legjobb teljesítményt: az ING 2004-ben indított "Fejlődő európai régió részvény" eszközalapja, amely nem kevesebb mint 66 százalékos gyarapodást produkált a tavalyi évben.

Kisebb kockázat - alacsonyabb hozam?

A nemzetközi részvényalapok többsége 20 százalék, vagy az alatti hozamot biztosított az ügyfeleknek 2005-ben. Ugyanakkor tavaly sem csak részvényalapokkal lehetett sikert elérni: szépen hoztak például a különböző vegyes portfóliójú alapok is, amelyeknél azonban lényegesen nagyobb szórást lehetett tapasztalni a hozamok tekintetében. A legjobbak (Signal Biztosító — Raiffeisen Alapok Alapja, Generali vegyes eszközalap) 27-30 százalékos hozamot is elértek, de a középmezőny is 15-20 százalék között teljesített. A kifejezetten kevésbé kockázatosnak tekintett konstrukciók közül tavaly a kötvény-eszközalapok teljesítettek a legjobban, hiszen az egész évet jellemző általános forintkamat-csökkenés következtében a hosszú futamidejű, fix kamatozású értékpapírok árfolyama szépen emelkedett. A műfaj legjobbjai - OTP-Garancia "Tőkefedezeti" eszközalapjai - akár 25 százalékos hozamot is elértek, de a jobban teljesítő középmezőny tagjai is 9-10 százalék közötti hozamokat mutattak ki. A nemzetközi kötvényalapok között volt ennél jobb, de volt lényegesen rosszabb teljesítményt nyújtó is, bár az alapok többsége itt még igencsak pályája elején van. A mérsékelten kockázatosnak tekintett ingatlan-eszközalapok tavaly szintén megszaporodtak, hozamaik pedig 7-10 százalék között mozogtak.

A garancia se volt rossz

A kötvényalapoknál valamelyest szerényebben teljesítettek tavaly a rövid futamidejű állampapírokba fektető pénzpiaci alapok, melyek általában a legalacsonyabb kockázatú befektetésnek számítanak. Közülük a jobbak 7-8 százalék közötti, a kevésbé eredményesek 6-7 százalék közötti mértékben gyarapították az ügyfelek pénzét. Nem jártak rosszul azok sem, akik valamely garantált hozamú terméket választották - vagyis olyan eszközalapot, amelyek legalacsonyabb hozamát a biztosító garantálja, egyébként pedig valamelyik – jellemzően részvénypiaci – mutató alakulásához kötik. A garantált eszközalapok jellegzetessége, hogy még a gyengébbek hozama is eléri legalább a pénzpiaci hozamot - vagyis a bankbetétek kamatait -, szerencsés esetben viszont akár ennél lényegesen többet is - a Generali "Garantált" alapja tavaly 10 százalékkal gyarapította az összegyűjtött ügyfélpénzeket.

Híztak a biztosítók is

A unit-linked biztosítás nem csak az ügyfeleknek, de a biztosítóknak sem volt rossz üzlet 2005-ben. Egyelőre ugyan csak az első kilenc havi adatok ismertek, ám ez alapján bátran kijelenthető, hogy a tavalyi év kiemelkedően jól sikerült a befektetési (unit linked) életbiztosítások piacán érdekelt biztosítóknak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2005. szeptemberére a folyamatos díjfizetésű unit-linked életbiztosítások száma 505 ezerre rúgott (ez 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban), nem szólva az egyszeri díjas konstrukciókról, melyek száma meghaladja a 200 ezret. A unit linked biztosítások tehát továbbra is terjednek, a bevételek és a felhalmozott megtakarítások összege 2005-ben is kétszámjegyű mértékben emelkedett. Összességében az unit linked-biztosításban felhalmozott díjtartalékok, vagyis megtakarítások összege mára minden bizonnyal elérte a 300 milliárd forintot, miközben 2004 szeptemberében még csak 213 milliárd forintot tett ki.